2011.04.28. 17:48
Finnország – a radikális jobboldal (újabb) európai bástyája?
Igazi Finnek – a neve is sok mindent elárul Finnország legújabb sikerpártjáról, a 2011. április 17-én megtartott választások valódi győzteséről. Bár a párt „csak” a harmadik helyet szerezte meg, egyértelműen győztesnek tekinthető, hiszen bombaként robbant a finn politikai életbe. 2007-hez képest megötszörözte támogatottságát, míg az összes többi párt csak veszített.
Ahhoz, hogy megérthessük a nagy átalakulást, ami most az északi országban végbemegy, érdemes felvázolni Finnország politikai helyzetét.
A parlament (eduskunta) 200 fős, és az 1907 óta megtartott parlamenti választások egyikén sem történt meg, hogy egyetlen párt 50% feletti eredményt ért volna el. Az jellemző, hogy a győztes párt 20-30% közötti eredményt szerez – így történt ez most is.
Az 1918-ban alapított jobbközép Kokoomus 20,4%-kal az első helyen végzett. A párt az elmúlt közel 100 év alatt természetesen nem mindig egy szilárd értékrend híve volt: az 1930-as években a radikális jobboldalhoz sodródott, majd eltávolodott tőle, és az ’50-es évektől egyre több nyugati, liberális és szocialista gondolatot szív magába.
A 4,1 millió szavazásra jogosult polgár közül 2,9 millióan mentek el leadni voksaikat, és ebből a Kokoomusra 589 ezer érkezett.
A második helyen a Finn Szociáldemokrata Párt végzett 19,1%-kal. A pártot még 1899-ben alapították Finnország Munkáspártja néven; 1917-ben még az azonnali forradalom híve volt, 1919-ben már a demokratikus eszközökkel történő osztályharcé. A következő évtizedekben pedig folyamatosan vette fel a demokratikus szocialista arculatot, mivel 1924 után Finnország erőteljesen jobbra tolódott kommunizmustól való félelmében. A finn Szociáldemokraták esetében pedig ma már valódi szocialista eszmékről van szó, melyeket össze tudtak egyeztetni a hazafiassággal, közük sincs a magyar „baloldalhoz”. Eddig ugyan az uniós integráció hívei voltak, ám az utóbbi időben teljesen megváltozott álláspontjuk, így számunkra meglepő módon egy baloldali euroszkeptikus pártról beszélhetünk. Néhány tízezernyi szavazót veszítve (mint láthatjuk, Finnországban ez sem számít kevésnek) 561 ezer ember voksolt rájuk.
A legnagyobb veszteségeket a 2007-ben még első helyen végzett Centrumpárt szenvedte el, mely 23%-ról 15,8%-ra esett vissza, 177 ezer szavazót és 16 mandátumot vesztve. Ez még magyar viszonylatban is nagy veszteségnek számítana.
Ezt követi a Baloldali Tömörülés, mely inkább finn nagyságrendben vesztett sokat: 8,8%-ról 8,1%-ra esett vissza és 3 mandátummal kevesebb jut nekik; illetve az 5 parlamenti széket, 21 ezer szavazót (átlagos szavazóbázisának kb. 10%-át) vesztő Zöldeket is a nagyobb vesztesek közé sorolhatjuk.
Végül pedig térjünk rá arra a tényezőre, amely átrendezte Finnország politikai palettáját. Az Igazi Finneket 1995-ben alapították, tehát a többi párthoz képest még kisgyermeknek számít. A legutóbbi, 2007-es választásokon 112 ezren szavaztak rájuk (4,1%), ez 5 parlamenti helyet jelentett. Ehhez képest a két évvel későbbi, 2009-es EP-választáson nem mutattak kirobbanó növekedést (mint Magyarországon a Jobbik, amely 3 év alatt a semmiből 423 ezer szavazót szerzett), az Igazi Finnek ezen az EP-választáson 162 ezer szavazatot kaptak. Robbanásszerű növekedésük ezután indult meg.
Az elemzők azzal magyarázzák, hogy az eddig urnáktól távolmaradók szavaztak rájuk, de a gazdasági világválságot is felhozzák, mint szokásos magyarázatot a radikálisok előretörésére. A második helyezett Szociáldemokratáktól mindössze ezer szavazattal maradtak le: 560 ezer finn bizalmát nyerték el, ez 39 mandátumhoz juttatja őket a parlamentben. Érdekes egyébként, hogy a választások előtt készített felmérés szerint a választók többsége szerint nem lehet megkülönböztetni a(z akkori) három nagy pártot, a Centrumpártot, a Kokoomust és a Szociáldemokratákat. Valószínűleg tehát az is növelte az Igazi Finnek népszerűségét, hogy a becsontosodott pártrendszerbe merőben újat hoztak.
Az Igazi Finnek ilyen mértékű előretörése nemcsak Finnország politikai palettáját rajzolta át: az egész Európai Unióra is nagy hatást gyakorolhat. A finnországi választási kampány egyik fő témájává az Igazi Finnek tették Portugália pénzügyi megsegítését, és mondták ki, amit az emberek gondolnak: mások pénzügyi felelőtlenségét ne nekünk kelljen megfizetni.
A mentőcsomagból Finnországnak 8 milliárd eurót kellene állnia, az Igazi Finnek pedig igen jól ráérezve a közhangulatra, ez ellen kampányoltak. Ugyanis a mentőcsomaghoz az euróövezet minden tagállamának hozzá kell járulnia. Természetesen az EU-hívek, nemcsak Finnországban, de azon kívül is, azonnal rettegni kezdtek és már a választás előtt „felelős döntésre” hívták fel a finneket. Mivel még nem alakult meg az új kormány, nem tudjuk, végül az Igazi Finnek keresztülviszik-e akaratukat az első két legnagyobb párton – a győztes Kokoomus egyértelműen a mentőcsomag mellett van, az pedig, hogy a Szociáldemokraták végül hogy döntenek, még nem világos. Tényleg a világ leggazdagabb országa dönti be az Uniót? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet.
Az Igazi Finnek programjának főbb csapásirányai megegyeznek a Jobbik javaslataival: közbiztonság megerősítése (pl. a büntetőtörvénykönyv szigorításával), bevándorlás szigorú korlátozása, azonos neműek házasságának ellenzése. A „demokratikus”, iskolázott Nyugat, amelyre a hazai liberálisok mindig hivatkoznak, vevő az ilyen gondolatokra. Támogatják az idegenellenes erőt, hogy a cigányság létszáma náluk hozzávetőlegesen csak 20 ezer (míg Magyarországon közel 1millió)!
Vajon stabilan meg tudja őrizni a párt a következő években is ezt az erős pozíciót? Ha maradnak egy kb. 15-20%-os sávban, és így a majdani kormányokban is részt vesznek, akkor valószínűleg igen. Ausztria után Finnország is a radikális jobboldal fellegvára lesz – nyugati szomszédunknál ugyanis már évtizedek óta meghatározó erő az Osztrák Szabadságpárt, mely 1990 óta 16-27%-os sávban mozog, és 2000-2005 között még a győztes Osztrák Néppárt koalícióspartnere is lett a kormányban. 2006-ban az Osztrák Szabadságpárt mellett létrejött Ausztriában még egy radikális jobboldali párt, a Szövetség Ausztria Jövőjéért, mely a 2008-as választásokon már 10,7%-ot kapott. Így a két nemzeti pártra majdnem 1,4 millióan szavaztak akkor. Ausztriában tehát stabil a radikális, euroszkeptikus jobboldal támogatottsága. Most Finnországon a világ szeme.
A harmadik ország, ahol esély van arra, hogy a radikális jobboldal meghatározó erő legyen, talán Magyarország?
(TÁ írása)
Szólj hozzá!
Címkék: nemzetközi politika
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.