A külső és belső biztonság meghatározása a biztonságpolitikai tanulmányok eszközeivel írható le leglényegretörőbben. A biztonságpolitika "highpolitics-ként", azaz a politika (közügyek sajátos rendezési metódusai) központi témájától (állam és polgárának kapcsolata) független trivialitás a biztonság, amely lehet külső vagy belső. A biztonság megjelenik, mint alapvető emberi szükség és az állam rendezési elvét is meghatározza. A legkorábbi mezőgazdasághoz köthető ókori városállamok összetartozását a biztonság erőszak-monopólium általi megteremtése adja, amely a modern államnak is fő feladatai közé esik.

Az erőszak-monopólium kvázi „szerződés” által jön létre állam és annak polgára között. A szerződés a polgárok bizonyos szabadságáról (amely a fegyverkezés és előre meghatározott gazdasági eszközök, mint pl. adó - a védelmi struktúrák fenntartásához szükséges) való lemondás által nyer érvényt, az állam pedig az adók fejében köteles azt elismerni (a cenzusos választójog egzisztencialista államgondolkodás alapja), de lehet a védelem az állampolgárság alanyi joga.

 1. A Külső biztonság lényegében átértelmeződött. A bipoláris világ felbomlása - és egyben a szovjet érdekszféra bukása – egyértelművé tette, hogy a  konfliktusok alapja régen nem a hagyományos és atomarzenál bevetésén alapszik. Természetesen az államok közötti és katonai szövetségek biztonságpolitikájának meghatározó eleme, de a hangsúlyok a hírszerzés felé tolódtak. A külső fenyegetettség ellen a legbiztosabb fegyver az információszerzés, az elhárítás a jól felszerelt állami centralizmusok révén nem tekinthetőek megkérdőjelezhetőeknek – modern értelembe vett erőszak-monopollal rendelkező államokat tekintve, de az afrikai törzsi területek non-organikus országait ne tekintsük ez alapján államnak. Az információszerzés eszköze nem csupán a katonai és polgári hírszerzés, hanem a titkosszolgálatok, melynek ellenőrzött demokratikus eszköze a diplomácia. 

Más részről az állam szuverén érdekérvényesítése jelentheti a külső biztonságot, a biztonság az aktív külpolitikát jelöli. A külpolitika az állam belpolitikáját figyelembe vevő, ideologikus és/vagy realista, társadalmi, biztonságpolitikai és gazdasági struktúrákra alapozó, többé-kevésbé koherens állam területén kívüli érdekérvényesítés. A külső biztonság biztonságpolitikai dimenziója nem tisztán állami hatáskör, ennek irányítója a goverance. A goverance: világ, rész/területi, helyi kormányzatokat, nemzetközi szervezeteket, szövetségeket, szerződéseket jelenthet. Az állam szempontjából e területen való diplomáciai érdekérvényesítés a megfelelő fegyverkezés, az anyagi és természeti erőforrások csupán a megfelelő alkupozíciók megteremtéséhez szükségesek.

2. Belső biztonság értelmezése a rend fenntartása – ami az erőszak monopollal szorosan összefügg – és a vis mayor helyzetek állami garanciája (elemi csapások, éghajlati tényezők normalizálása). Nem szoros értelembe vett társadalmi pluralizmus zavartalan természetes irányainak fenntartása és önellenőrzését jelentheti, alapja a népszuverenitásnak.

A belső biztonság javarészt változatlan kérdéskör az idő teltével, a modern értelemben vett állampolgár-közi, állammal szembeni, vis major biztonság garantálása. Állampolgárok között eszköze a legitim erőszak-monopol alkalmazása rendfenntartó erők alkalmazásával, amelynek szükséges előzménye a civil fegyverkezés minimalizálása. Állammal szembeni, „csupán” alkotmányos de facto garanciák, amelynek ellenőrző funkcióit nemzetközi szervezetek és elsősorban az erős civil szféra tehet meg. Az erős, gazdaságilag független, pártpolitikai hatásoktól korlátozottan mentes civil szféra eszköze a társadalmi mozgósítás, a politikai proteszt, ideális esetben az ellenőrzésben való részvétel (elsősorban törvényhozás, végrehajtásban közvetlen szerep). Vis major esetekkel szembeni védelem, az állami minimumteljesítmény, amely az állampolgárok és az állampolgári, állami vagyon védelme által gazdasági, katonai stratégiai központok mentessége, biztosítása.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.