A 80-as, 90-es évek piacokráciájának szélsőséges társadalmi devolúciós terméke a yuppie. A jómódú, fogyasztó. Ő sem több a legtuskóbb tömegembertől, a csürhe szelleme hajtja; pontosabban a pénz mammonja.

Ezzel szemben az ősi időktől kezdve minden társadalomban voltak vagyoni különbségek, amelyek a teljesítményre épültek, annak organikusan eltérő erőforrás és képességkülönbségből adódtak, nem beszélve a yuppie gátlástalanság ősi beágyazottságáról (örökös, természetes versengés). A legkorábbi társadalmakban is szerették kiélvezni a vagyon adta lehetőségeket, de a filozófia egész más.

A korábbi tárgyalási séma helyett új alapra helyezem a "mérsékelt állam" reguális, azaz a liberális állammal szembeni legmeghatározóbb szociális jóléti állam szerepét.

Önreprodukció: lásd szociális jóléti állam (Kanada, Svédország, Dánia)

Gazdasági stabilitás: lásd önreprodukció

A szakmai támogatást köszönöm minden köszreműködőnek!

A külső és belső biztonság meghatározása a biztonságpolitikai tanulmányok eszközeivel írható le leglényegretörőbben. A biztonságpolitika "highpolitics-ként", azaz a politika (közügyek sajátos rendezési metódusai) központi témájától (állam és polgárának kapcsolata) független trivialitás a biztonság, amely lehet külső vagy belső. A biztonság megjelenik, mint alapvető emberi szükség és az állam rendezési elvét is meghatározza. A legkorábbi mezőgazdasághoz köthető ókori városállamok összetartozását a biztonság erőszak-monopólium általi megteremtése adja, amely a modern államnak is fő feladatai közé esik.

A modernizációs kihívásokon rendre kudarcot vallott az „eszményi”, államképet be nem teljesítő államszervezet, amelyet összefüggésbe lehet hozni a jóléti állam „bukásával” 

Az állam legmeghatározóbb feladata a közjó szolgálata. Az állam e feladata megvalósításakor kiegyenlítő szerepet tölt be, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik. A közjó alapvető elemei: külső, belső biztonság, önreprodukció, gazdasági stabilitás.

Elmúlt hétvégén tartotta kétnapos kongresszusát a Lehet más a politika, melyben többek között arra is fény derült, hogy önállóan fogják folytatni a politizálást. Ez óriási jelentőségű dolog, hiszen a Szolidaritás nevű mozgalom által meghirdetett „ellenzéki kerekasztal” tárgyalásokban az ökopártra is számítottak. Az elmúlt hetekben Kaufer Virág, Schiffer András és Scheiring Gábor háttérbe szorulásával azt lehetett gondolni, hogy az LMP elhatározta magát az MSZP-vel, a Millával (4k!), a Szolidaritással és Gyurcsányékkal történő szövetség mellett, azonban a kongresszus „végeredményét” tekintve egy teljesen ellentétes álláspontot alakított ki a párt. Bejelentették, hogy nem kívánnak együttműködni ezekkel a baloldali tömörülésekkel és csakis a saját útjukat fogják járni.  Sőt, rendkívül éles hangnemet ütött meg az LMP-frakció új vezetője, Jávor Benedek, hiszen az MSZP-t is felelőssé tette a „demokrácia lebontásában”.

     Egyetlen problémát látok a tegnapi, óriási tömeget megszólító tüntetésben. Miért kellett egyértelműen a kormány melletti szolidaritást hirdetni? Miért nem lehetett szimplán az EU mostanában tapasztalt dilettantizmusa és rosszindulata ellen felvonulni? Mert bizony sokan vannak ebben az országban, akik ugyan nem ismerik el a kormány eddigi munkáját (okuk bőven van rá), viszont "Magyarország védelmezőjeként" biztosan részt vettek volna.

Nem született meglepetés a tegnap lezajlott 2-es számú választókörzet időközi választásán. Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje elsöprő győzelmet aratott, s ezzel kimondhatjuk, hogy papírforma eredmény született a "narancsos" fellegvárnak számító második kerületben. Korábbi bejegyzésben pedzegettünk egy esetleges ellenzéki "előretörést", azonban a 4 jelölt összesen nem tudott annyi szavazatot szerezni, mint a fideszes politikus. A szavazás 1. fordulója érvénytelen lett az 50% alatti részvétel miatt, így két hét múlva újra urnák elé járulhatnak a választók.

K. Árpád: "Ki nem állhatom, egy hazudozó."

M. Attila: "Magának van elege? Nekem naponta dolgom van vele."

Két képzeletbeli kereskedő kokettálása a Kerepesi úton Kuba Kázmér karóra-kereskedőről.

DE NEM! Ez Benjamin Netanjahuról alkotott véleménye Nicolas Sarközy, francia államfőnek, amelyet Barack Obama, amerikai elnöknek mondott.

NS: "Ki nem állhatom, egy hazudozó."

BO: "Magának van elege? Nekem naponta dolgom van vele." - hangzott el a cannes-i G20-ak találkozóján elkapott, "véletlenül" bekapcsolva maradt mikrofonok okán.

Püspökladány után újabb időközi választásra kerül sor november 13.-án (második forduló november 27.-én), méghozzá egy budapesti választókerületben. 2010 áprilisában Balsai István nagyon simán, 52,92%-kal verte ellenfeleit (MSZP: 22,94%, LMP: 12,48%, Jobbik: 7,03%, MDF: 4,63%), azonban az országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, s így a megüresedett helyre ki kell írni a szavazást. Balsai István egyébként már az előző választásokon is mandátumhoz jutott körzetében, így kijelenthetjük, hogy mikor Budapest nagy részét "szocifelhő" borította, addig ez a kerület megmaradt "narancsos fellegvárnak". 

Az MSZP szombaton választmányi ülést tartott, amelyen Gy. Ferenc nem vett részt. Mesterházy Attila pártelnök élesen bírálta Gyurcsány és az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform magatartását. A volt miniszterelnök kizárását túl kockázatos politikai cselekvés révén megtagadták, ellenben elfogadtak egy határozatot, miszerint az MSZP nem vállal közösséget azokkal, akik vétenek a párt alapszabálya, etikai normái ellen. A dokumentum a Demokratikus Koalíció feloszlatásának lehetőségét is felveti.

A Demokratikus Koalíció javaslata: a listán parlamenti mandátumot szerzett MSZP-s politikusok adják vissza képviselői helyüket, annak fenntartásáról vagy megvonásáról a teljes párttagság dönthessen (az eddigi elnökségi kijelöléssel szemben). Mesterházy Attila rendkívüli frakcióülést hívott össze: "Gyurcsányék az MSZP-ből való távozásukat készítik elő, és ha így van, mielőbb menniük kell." (Index korrigálva)

Nem is olyan régen az országgyűlés elfogadta a 2012. január 1-jétől hatályos egyházi törvényt, mely ismét vitákat gerjesztett a "Tisztelt Házban". De még mielőtt nekilátnánk a mostani helyzet kielemzésének, nézzük meg, hogy az elmúlt évtizedekben milyen körülmények jellemezték a magyar egyházügyet.

Egyre több nyugat-európai vezető politikus kezdi belátni, hogy a 20. század második felében, történő erőteljes bevándorlási hullám kicsit más eredményt hozott, mint ahogy tervezték. A liberalizmus szellemében arra számítottak, hogy ezek a bevándorlók Afrikából, Ázsiából, illetve a Karib-térségből akadály nélkül integrálódni (és nem asszimilálódni!) fognak a helyi közösségekbe. Kicsit elszámították magukat. 

Nem mindennapi aljasságot tudhat maga mögött a magyar baloldal, s médiája, hiszen legutóbbi agymenésükben rendkívül undorító módon kívánják összemosni a múlt héten történt tragikus norvég mészárlást a Jobbikkal, a MIÉP-pel, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. Gyomorforgató, hogy egy ilyen sajnálatos eseményt egyesek politikai céljaik elérésére használnak fel teljesen alaptalanul.

Izrael által 1967-ben (a hatnapos háborúban) elfoglalt Jeruzsálem, ma a zsidó állam fővárosa, vallási, politikai és közigazgatási központja.

A 2008-as választásokon győzedelmeskedő Nir Barkat aggályos nézeteivel szembesült a közönség és a riporter, Tim Franks a BBC HardTalk című műsorában.

Franks kérdései Jeruzsálem aggasztó szociális helyzetére irányultak (a szegénység - létminimum közeli - 60% feletti a teljes népesség arányában, nem megfelelő számú, komfortfokozatú lakás).

A „nagy európai háttér-koalícióról”

A Nézőpont Intézet vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel magánvéleménye szerint a külügyi tárca élén is változás várható. (A forrás meg nem erősített)

Az információs társadalom magasabb szférára ugrik, megújult politikai szocializációs közeget termelt ki a közösségi portálok, nyilvános fájlmegosztó rendszerével, a fiatal generációk kapcsolódnak be a politikai diskurzusokba. A web2-es szolgáltatások megváltoztatják a magyar politikai rendszert?

A Fatah és a Hamász megállapodott. A két legjelentősebb palesztin szervezet átmeneti nemzeti egységkormányt alakított, s egy éven belül megszerveznék az elnök- és parlamenti választásokat. A titkos egyezséget az ideiglenes egyiptomi vezetés készítette elő és Kairóban jelentették be.

      A brit kormánykoalíció a legutóbbi választás óta az elvárásoknak megfelelően, egységesen működött, azonban kisebb ellentét lépett fel a két párt között, mikor a liberálisok népszavazási kezdeményezéssel álltak elő. A mostaninál arányosabb és demokratikusabb választási rendszert követelnek, hiszen szerintük a jelenlegi „a győztes mindent visz”-elv nem tükrözi kellően az erőviszonyokat.