Izrael által 1967-ben (a hatnapos háborúban) elfoglalt Jeruzsálem, ma a zsidó állam fővárosa, vallási, politikai és közigazgatási központja.

A 2008-as választásokon győzedelmeskedő Nir Barkat aggályos nézeteivel szembesült a közönség és a riporter, Tim Franks a BBC HardTalk című műsorában.

Franks kérdései Jeruzsálem aggasztó szociális helyzetére irányultak (a szegénység - létminimum közeli - 60% feletti a teljes népesség arányában, nem megfelelő számú, komfortfokozatú lakás).

A polgármester módszeresen hallgatta el a szociális krízis etnikai vonzatát. Franks kemény kérdései fellebbentették a „politikai korrektség” leplét: a palesztin jeruzsálemiek (a közel 800ezer fős város 300-400ezres kisebbsége) 80%-a él mélyszegénységben, s kilátásuk a munkaerőpiacra való bekapcsolódásra, társadalmi integrációra minimális. A cionista nemzet és várospolitika kirekeszt minden „hitetlent”, ennek értelmében az őslakos arab kisebbség jogait csorbítják (jogilag irreleváns, gyakorlatban teljesülő tétel).

A polgármester egy rendeletben kívánja meghatározni a zsidó, nem zsidó „ideális” arányt 65,35%-os arányban, amely több nemzetközi jogi axiómát, a költözés jogát, emberjogi intézményeket tipor sárba, s a politikus nacionalista populizmusban „beilleszkedni képtelen” rétegként utalt a jeruzsálemi arabokra.

Az őslakos arab kisebbséget külön városnegyedbe szorította a városvezetés, s e negyedekben akadályozza a víz, áramellátást. További probléma a palesztin lakosok gyors népesedését követni képtelen lakásépítési program, amely a nemzetközi szerződéseket megszegve kizárólagosan a zsidó negyedeket fejleszti és építi. A bádogvárosokra emlékeztető nem zsidó negyedek a második világháborús gettókra emlékeztető embertelen élethelyzetet teremtenek a helyi lakosoknak.

Nir Barkat (a diktatórikus rendszerekre jellemző) hamis szociológiával jelentette ki – „az arab negyedek azért nőnek (természetes szaporulat), mert nagy a jólét”.

A jeruzsálemi polgármester továbbá párhuzamot vont a Krisztus előtti Zsidó államalakulatok és a modern Izrael közötti jogfolytonosság tekintetében (cionista alaptétel). Szóba nem hozva Lord Balfour (angol külügyminiszter) és a Rothschildok (cionista mozgalom vezetői) között létrejött 1917. november 2-ai paktumát, amely egy önálló zsidó állam megteremtésére irányul.

Az agresszív társadalmi „mérnökösödés” – nonorganikus, társadalom szerkezei és etnikai összetétel változtatás – révén létrejött Izraelt nem támogatják az ortodox zsidók, muszlin őslakosok, környező államok, pánarab mozgalmak, saját társadalmi integrációt támogató neológok (neológ zsidóság), amely kiváltképpen igaz Jeruzsálemre.

Jeruzsálem a három ábrahámi vallás (keresztény, izraelita, mohamedán vallásosak) központja, így logikusan nem épülhetne teológiai, erkölcsi, kánonjogi, s társadalmi racionalizmus tükrében állami fennhatóság alatt központosított hatalom Jeruzsálemben (egyetlen pacifista lehetőség Izrael által irányított rendfenntartás, szabad állampolgárság megválasztása mellet).

Nir Barkat gondolatmenete alapján Jeruzsálemre igényt tarthatnak: Ottomán birodalom utódállamai, Nagy Britannia és Palesztina, Jordánia.

Eredeti beszélgetés megtekinthető: http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/hardtalk/9538491.stm

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.