Február 18-án Gyurcsány Ferenc (MSZP) évértékelő beszédet tartott - közölte a volt miniszterelnök titkársága hétfőn. (MTI)

Sokakkal egyetemben egyetértek Kéri László azon véleményével, miszerint Gyurcsány Ferenc „… végiggondolatlan kalandorpolitikát folytat…”. Ezt a politológus az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában jelentette ki. A legfontosabb dimenzióra, a volt kormányfő rossz időérzékére hívnám fel a figyelmet. Gyurcsány, ahogyan parlamenti felszólalásaiban is elfelejti, "a baloldal mitikus személye”. (Ezt Kéri a már említett politikai műsorban fogalmazta meg). Gyurcsány egyszerűen még nem áll készen egy effajta évértékelőre, mivel sem erkölcsi alap (öszödi beszéd), sem politikai támogatottság (párton belüli és társadalmi legitimitásának hiánya) nem áll mögötte.

A közlemény szerint, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának elnöke értékeli az ország és a kormány állapotát, beszél az ellenzék, - ezen belül az MSZP helyzetéről - és saját politikai szándékairól is. (zipp.hu)

Amennyiben nem állt egyéb személyes indok a volt kormányfő beszédének megalkotásában, abban az esetben különös dimenziókra nyit ablakot a gyurcsányi szónoklat. A beszéd a hivatalos közlemény alapján három fő csapásvonalat jelölt ki: az ország és a kormány állapota, az ellenzék, s ezen belül az MSZP helyzete.

 Felsorolta azokat a szocialista „tévedéseket”, amelyekről úgy gondolta, hogy közrejátszott az „orbáni önkény” kialakulásában. A gyenge ellenzéket, a konstruktivitásukat és utalást tett az ellenzék megosztottságára. A szocialista politikus Orbán Viktort az önkény miniszterelnökének nevezte, aki lerombolta a harmadik köztársaságot és egyeduralmi rendszert épít. "Orbán az embereknek jólétet ígér cserébe a szabadságukért, pedig az orbánizmus vége az lesz, hogy se kenyér, se szabadság" – mondta a volt kormányfő. Efféle szocialista frázisok tömkelegével kábítja a politikus híveit évek óta, elitista hatalomgyakorlatával ellentétben. Az Orbán-kormány „önkényének” intézkedéseit az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésében, a médiatörvény megalkotásában, továbbá a filozófusok (ezzel a jogilag és morálisan is kétes szerződéses balliberális tudósok és szakemberek körére utalva) „boszorkányüldözéseiben” látja. Gyurcsány szerint csak demokratikus ellenzéki egységben lehet legyőzni az orbáni önkényt, de ő nem szervezeti egységre gondol. A „demokratikus ellenzék” Gyurcsány azon tévképzetéből ered, miszerint minden másként gondolkodó (értsd nem szocialista, liberális) a demokrácia ellensége. Gyurcsány Ferenc a „demokratikus ellenzék” kategóriájába az MSZP-t és az LMP-t sorolta, ezzel az állandó „Jobbik-fóbiát” erősítve saját támogatói körében, továbbá a nyugati sajtó Magyarországot lejárató „nácik Magyarországon” stílusú tudósításainak alapot adva. Végül a három nagy téma után a ráadásként kijelentette: a tévedésekért a felelősség jelentős része az övé. A volt kormányfő rossz időérzékének (lásd öszödi beszéd utáni lemondás lehetősége) újabb kicsúcsosodása. Saját céljait nem hallhattuk, inkább utópista ígérgetést hallhattunk. A 2002-es és a 2006-os választások kampány „retróját” éreztem visszatérni: 4-500 ezer forint felett keresők magasabb adósávba essenek, 100milliós örökség utáni külön adó bevezetése, kultúra, művészet, innováció nagyobb támogatásának célkitűzései. A többsávos adórendszer visszatérése csupán a többség elitellenességére és a szocializmus (természetes képességbeli, anyagi, társadalmi, gazdasági különbségek tagadása) téves egyenlőség („egyenlőbb az egyenlőknél”) elméletére épít, az államháztartás arányos kiadáscsökkentő intézkedéseit nélkülözve. Az öröklési adózás pedig morális okokat, az állami kiszipolyozás csúcsát jelentené. Az illetékek után vásárolt, vagy áfá-s termékek és munkabéreken megépített ingatlan halál utáni adóztatása a halott munkájának semmibevétele, továbbá a család érzelmi vesztesége mellett extra anyagi költséget jelent (a temetési költségek mellett). A kultúra, művészet, innováció nagyobb támogatásának célkitűzései pedig önmagában csak szavak, tartalom, konkrétumok és terv nélkül. (fuggetlenhir.hu korrigálva)
Amennyiben egyértelmű Gyurcsány önmegvalósítási célkitűzése, lehetséges pártszakadásról beszélhetünk…

A volt kormányfő beszédét azért is övezhette nagy várakozás, mert Puch László pártigazgató szerdán egy interjúban úgy értékelte, a volt miniszterelnök platformja "párt a pártban", s talán az lenne a legjobb, ha az MSZP-re hagyná a baloldal képviseletét, ő pedig megalakítaná a maga liberális-demokrata pártját. Mesterházy Attila pártelnök - aki vidéki programja miatt nem vesz részt az évértékelőn - erre reagálva viszont azt kívánta, hogy Gyurcsány Ferenc platformja sikeresen lássa el tevékenységét, mert így tud hozzájárulni az MSZP sikeréhez. (zipp.hu nyomán)

„Örülnék, ha megosztaná” - jelentette ki Kálmán Olga műsorában Kéri László; „10% biztosan van, akinek tetszik” - utalt a platform szavazók közötti megítélésére. Érezhető Kéri véleményében is a „posztgyurcsányi évtized” politikájának bukása. A balliberális oldalhoz sorolt politológus Gyurcsány Ferenc „kalandorpolitikáját” megfontolatlannak és rövid távúnak bélyegezte. A „megfontolatlanság” és a „rövidtávon gondolkodás” ebben az esetben összekapcsolható, lényege a „rossz időzítés” és a hibás helyzetértékelés. A platform, avagy a volt kormányfő „leszakításának” vágya a párt testéről nem újkeletű vélemény. Szili Katalin kilépése a szocialista pártból értékkülönbségek és Gyurcsány legitimitásának kérdéséből eredt. Mesterházy Attila pártegység keresése egy ésszerű felismerésből adódik, miszerint „egységben az erő”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.