Nőnap alkalmából szeretettel köszöntünk titeket,
Kik az élet viharában is velünk vagytok szüntelen.
Talán nem is tudjuk mind ezt megköszönni,
De szívből tudunk mindezért szeretni,
Köszönet és hála nektek mindenért,
A jó Isten áldása szálljon rátok mindezért.

                                                  Antóni Sándor

„A jobboldal támadást indított a kiszolgáltatottak, a jogfosztottak, a társadalmi szolidaritás, az emberi méltóság ellen” – így értékeli az MSZP a kormány tevékenységét. A szocialisták viszont – állítja a pártelnök – harcolnak az esélyegyenlőtlenségek ellen. Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke nőnapi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy javult a nők helyzete az elmúlt száz évben, ám van még mit tenni az egyenlőtlenség csökkentéséért.

A jelenlegi helyzetről szólva az EP-képviselő elmondta, hogy a jobboldal támadást indított a kiszolgáltatottak, a jogfosztottak, a társadalmi szolidaritás, az emberi méltóság ellen. Ez a modern Taigetosz a problémák megoldására - jelentette ki, s hozzátéve: nem attól lesz biztonságban a társadalom, ha bezárják a nőket, és jogfosztottá teszik őket. Ezen gondolatmenet a nők támogatása érdekében hozott intézkedések (egykulcsos, arányos családi adórendszer, a GYES időtartamának 2 évről 3 évre való emelése, kedvezményes részmunkaidős foglalkoztatás a nőknél, nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása) jegyében értelmezhetetlenek.

 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről, avagy Bogár László szerint: bekerültek az „ámítás gépezetébe”.

Tabajdi Csaba, a szocialista párt EP-delegációjának vezetője a nőnapi ünnepségen azt mondta, az elmúlt száz évben a nőmozgalom megtalálta a maga küldetését, és a magyar szocialista nőmozgalom a legnépesebb, legszervezettebb, legütőképesebb ereje a pártnak. Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

Clara Zetkin volt a „nagy nap” és mögöttes tartalmának az egyik úttörője, Németország Kommunista Pártja (KPD), melyhez Zetkin is csatlakozott, és képviselte a pártot 1920-tól 1933-ig a Reichstagban. Beszélgetése Leninnel a nőket érintő kérdésekről barátságba torkollott. Zetkin örök álmát a Kreml falában alussza, gazdagon (igaz kommunista – szerk.), emigrációban, a Szovjetunióban halt meg.

Tabajdi hangsúlyozta, hogy sokat kell még tenni az egyenlőségért, de nem a férfiak, hanem a férfiuralom ellen kell küzdeni.

Tisztelt Hölgyek, Nők, Lányok! Döntsenek, hogy a 18. század magyar társadalmára jellemző, családot összetartó női „életpályamodellt” vagy az emancipált 21. századi karrierista apátiát és elidegenedést tekintik mérvadónak?

„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt - a nő férfit.” - írta Karinthy Frigyes, s elmondta utolsó kívánságomat: boldog nőnapot és Isten éltesse a Zoltánokat névnapjuk alkalmából (az MSZP-s nőtagozat rendezvényének beszámolója nol.hu nyomán)!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.