A mai napon (2011. március 28.) az alaptörvény általános vitájának lezárása és a részletes vita kezdete volt az Országgyűlés napirendjére tűzve, az interpellációs blokkban.

Az alkotmányozás folyamatában új szakasz kezdődött, nem csupán a részletes vita kezdetével, hanem a „sztrájkoló” frakciók részvételével. Az MSZP és az LMP „fogyva bár, de törve nem” realizálta helyzetét és új döntést hozott: a részletes vita részvétele a támogatottság záloga. Nyilvánvalóan kevésbé elvi, mint politikai erő megtartására növelésére alkalmas fórumként tekint az alkotmányozás (Országgyűlés általi) folyamatára a két párt.

 Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök. A felszólalás kiváló politikai beszéd, amelyet Orbán az alkotmányozás „jelentéseként” aposztrofálta. A miniszterelnök a nemzeti konzultáció lezárását, a produktív (részletes vitaszakasz) parlamenti alaptörvény alkotási szakasz kezdetét jelentette be. Orbán Viktor szerint „több dolog köt össze, mint ami szétválaszt”, s tett egy újabb gesztust a távolmaradók irányába. A miniszterelnök beszédében a „jövő nemzedékének” védelmének témája dominált. "Nagy az egyetértés és egység" - utalt az alkotmány és a kormánytöbbség társadalmi támogatottságára. Továbbá kijelentette: a magyar föld NEM eladó (ezzel a kijelentésével egyértelmű üzenetet küldve az észak atlanti felvásárlóknak, s a Jobbik a magyar termőföld védelmét szorgalmazó agrárpolitikájának hajójából kifogta a retorikai szelet). "Elég volt a bűnözők mentességéből" - hangzott a kettős értelmezésű beszéd, a „hatalommal visszaélőkre” is utalva.

A beszéd kevesebb, mint húsz perces volt, így a házszabálynak megfelelően a frakcióvezetők válaszolhattak a kormányfő felszólalására:

Elsőként Balczó Zoltán (Jobbik) vetette fel meglátásait az alaptörvényre reflektálva. A Jobbik alelnöke szerint „vannak, akik úgy gondolják” kezdetű Szájer József plágiummal fűszerezte paprikás felszólalását. Balczó felvázolt több tipizált alaptörvényről alkotott véleményt: biztos alap a jelenlegi alkotmány (LMP), az EU döntései felette állnak a magyar törvényeknek (EP-s „nagykoalíció”-szocialista, liberális és zöld médiatörvény-ellenes „pártantant”), oktrojált 49-es paktummódosítás (Fidesz-Kövér László), népakarat irányítja az új alaptörvény megalkotását (Fidesz-Lázár János), csak az anyaországban élők szavazzanak (MSZP), nincsenek másodosztályú állampolgárok (KDNP-Balsai István). A felszólalás éles hangnemben marasztalta el a devizahitelesek, rászorulók érdekeinek háttérbeszorítását az „alkotmányozási” kényszerrel szemben. Balczó Zoltán szerint az alaptörvény nem húsvéti alkotmány (húsvét vasárnap), hanem a második forduló eredményét (húsvét hétfő) megörökítő „fülkeforradalmi” alaptörvény.

Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila politológus létére házszabálytémát tévesztett, így a szót azonnal el kellett volna venni. Értelmezési hibába esett, azzal, hogy Wittner Mária Horn Gyula és Toller Lászlóval kapcsolatos véleményét kívánta nyelvtani elemzésnek alávetni.

Schiffer András az LMP frakcióvezetője „szegényellenesnek” minősítette a Fidesz-KDNP kormányzati intézkedéseit. A felszólalásban a népszavazás megerősítése nélküli alkotmányozást a részvételi demokrácia gátjaként határozta meg, amely a frakcióvezető szerint „színjáték” és a „szabad választás elvével ellenkezik”. Az okfejtést követően Kövér László házelnöknek kellett kisebb medencébe szorítania a kormánypárt "véleményárvizét". A házelnök elvette a szót és felszólította a kormánytöbbséget, „készítsék fel miniszterelnöküket”, ezzel teremtve csendet a „nemzet templomában”.  Schiffer visszakapva a „szólás szabadságát”, a frakcióvető jól megszokott „üdvözlendőit” kiegészítette: "a büntetések elmaradhatatlansága az igazi visszatartó erő" - utalt a tényleges életfogytiglan lehetőségének jogi alkalmazásáról. Jó tocquevilleistaként hangoztatta a „többség zsarnokságát”, bár erős párhuzam a 18. századi USA elnöki teljhatalomra épülő berendezkedését a magyarországi, erősen korlátozott parlament és hatalmi ágak rendszere hatalommegosztással összehasonlítani.    

Szóbeli jelentkezés útján szólalt fel Harrach Péter és Lázár János.

A KDNP erős embere, Harrach Péter a lelkiismeretről (konkrét saját és kollektív isteni törvények), a közösségi (társadalmi) - és a természeti (természettudományi, nem természeti jogi filozófiai) törvényekről beszélt. A felszólalás az alaptörvény „írott és íratlan” törvények harmonizációjáról hangzott. Harrach a családi szavazati jogot a későbbi megoldásra bízta. A magyar termőföld és vízkészlet védelmét a „magyar emberek józanságával” egyhangúan kell védelmezni. A tényleges életfogytiglan szankcióját „jóval kegyeltebb tettért” való büntetésként kell értelmezni a KDNP frakcióvezetője szerint.

Lázár szerint „hazugságok közepette nehéz nyugodtan maradni” - válaszolt a házelnök úrnak. A részvételi demokráciát hirdető LMP-s Schiffer Andrásnak üzente: szemben állnak azzal az egymillió emberrel, (hangos taps szakította meg a frakcióvezető felszólalását) akik általunk (Fidesz-KDNP) végezték el a népszavazást. Megkérte az „otthon maradó” frakciókat: jöjjenek vissza a törvényhozásba! Mesterházy Attilának válaszolva: "az aggályok kétségeket vonnak maguk után" - jelezte kurta hozzászólásával a megszavazott napirend pontjait. Új paradigmát nyitott: a választási kampányok ne silányuljanak a tizenharmadik havi nyugdíj szintjéig. Ez összhangban áll Rétvári Bence, az Egyenes beszéd c. műsorban elhangzott véleményével, mely szerint „a fiatalok is szólhassanak bele a politikába”.

Orbán Viktor viszontválaszában részletesen kitért az ellenzéki kritikákra.

Mesterházynak adott válasza: Horn Gyulát kizárólag az emberségesség miatt nem mozdították el. Ezzel fejezte ki Wittner Máriával és Sólyom Lászlóval (korábbi köztársasági elnökkel) egyetértését. "Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása (Die Welt 2006) olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem." (Sólyom László 2007 Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt előterjesztése)

 Balczónak címezte: A húsvéti megújulásnak hagyománya van. Orbán a történeti alkotmány elismerését látja a „Nemzeti Összefogás” Alaptörvényében.

Schiffernek szólott: "Az adópolitikát nem fogjuk összekeverni a szegénypolitikával (...) mérget vehet rá (taps, hangos nevetés), közösen mérget vehetünk rá. A politika nem a hatalomról szól, a társadalom kérdéseiről (…) a kommunista maradvány (politika hatalmi éle - szerk.) rossz politikai hagyomány" - szögezte le Magyarország miniszterelnöke.

„Köszönöm a miniszterelnök hozzászólásozásait és a válaszokat - kivéve, a spontán válaszokat” fejezte be Kövér László házelnök.

A napirend előtti felszólalások (a teljesség igénye nélkül):

https://www.youtube.com/watch?v=1njvWOfQ9Ro

https://www.youtube.com/watch?v=aW8d6j5gjsw

https://www.youtube.com/watch?v=SNWKXpLQa-s

https://www.youtube.com/watch?v=spvBca-OnuQ

https://www.youtube.com/watch?v=A7O8KUjuq5c

U.i.: Sajnálatos, hogy a videófeltőltő (21erno) a miniszterelnöki viszontválasszal, Balczó Zoltán reakciójával adós maradt. Továbbá „én kérek elnézést” a videó minőségéért. Az „objektív” videó címek nem állnak összhangban a blog véleményével.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.